Steve Furber: Neki köszönhetjük az első ARM processzort

Viszlát, Intel és viszlát, AMD – az Apple elkezdte a saját maga által tervezett processzorokat használni a laptopjaiban. Az új MacBookban dolgozó M1 chip az ARM-architektúrán alapul; olyan döntés ez, amely eddig elsősorban a telefonok és tabletek esetében volt csak megszokott.

Az új Mac-tulajdonosok jelentősen megemelkedett teljesítmény mellett is megdöbbentően hosszú akkumulátoridőt kapnak – legalább 14 órát az erős laptopokon is.

A vadonatúj csodaprocesszorok mögött évtizedekre visszanyúló fejlesztés áll, amelynek gyökerei egészen 1983-ig nyúlnak vissza. Akkor került kifejlesztésre ugyanis a brit Acorn számítógépgyártó új processzora.

A riválisoktól eltérően a Sophie Wilson és Steve Furber által vezetett mérnökcsapat nem az Intel vagy a Motorola processzorait használta, hanem új megoldást terveztek. Az Acorn brandet viselő gépek mellett ez a technológia dolgozott a másik olcsó brit számítógépben, a BBC Micróban is. Ez olyan sikeres lett, hogy az ország iskoláinak legalább 80%-a ezt használta oktatásra.

Ez a chip, amelyet később ARM RISC néven ismert meg a világ, innentől kezdve rengeteg gépben dolgozott, és a mobilkommunikáció terén gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált.

2012-ig 30 milliárd ilyen processzor készült, majd a következő hét évben további százmilliárd chip került bele valamilyen eszközbe.

A számítógépek történetével foglalkozó Ken Shirriff hívta fel az Apple bejelentését követően arra a figyelmet, hogy mekkora különbség van az első ARM processzorok, illetve az M1 chip között. „Fizikai méretét tekintve az M1 kicsit több mint kétszer akkora, mint amekkora az ARM1 volt. De 16 milliárd tranzisztor van benne, míg az előd csak 25 ezret mutatott fel. Ha az ARM1 ugyanazzal az 5 nanométeres technológiával készült volna, mint ma az M1, csak egy pixelméretű porszem lett volna.”

Kapcsolódó cikkek