Ada Lovelace: Az első programozó

Egy korának erkölcseire fittyet hányó költő apa és egy tanult, mélyen vallásos matematikus anya gyermekeként Ada Lovelace mintha kifejezetten a jövő létrehozására született volna. Ahhoz azonban, hogy a technológiával és kutatásokkal kapcsolatos lelkesedése, saját matematikai tehetsége és analitikus kreativitása szárba szökkenhessen, szükség volt egy véletlen találkozóra is – Lovelace 17 éves korában találkozott Charles Babbage feltalálóval, aki akkoriban épp egy mechanikus számológépen, a differenciálgépen dolgozott. Azonban Lovelace-t a következő találmány inspirálta: az Analitikai Gép.

Ez ugyan csak papíron létezett, de a jegyzetek alapján tudjuk, hogy úgy működött volna, mint egy számítógép: adatokat és parancsokat lehetett beletáplálni, különálló volt az adatok és a programok számára kijelölt memória, és tulajdonképpen teljesen szabadon programozható lett volna.

Ez utóbbi jelentőségét nem Babbage ismerte fel, hanem Lovelace, aki elkezdte kutatni a programozásban rejlő lehetőségeket – első programja a Bernoulli-számok kiszámítását célozta meg. Lovelace több évig dolgozott Babbage mellett, és jegyzeteiből kiviláglik, hogy ez idő alatt tulajdonképpen a modern számítógépek logikáját dolgozta ki, a számítógép-tudomány alapjait fektette le. Bár Babbage is írt programokat gépéhez, Lovelace volt az, aki az egyetlen célra tervezett gépből újszerű megközelítésével univerzális számítógépet kreált – még ha csak papíron is. Felismerte, hogy a programkód, tulajdonképpen egy új nyelv, amellyel egy új világ szabályait lehet leírni és módosítani. Így bátran mondhatjuk, hogy Ada Lovelace volt a számítógépforradalom első prófétája.

Az Analitikai Gép úgy rendezi el az algebra mintázatait, mint ahogy a szövőgép is gyönyörű rendszert alakít ki eltérő színű fonalakból.

Kapcsolódó cikkek