A General Motors által kifejlesztett EV1 bő egy évtizeddel előzte meg korát – aztán pedig a cég mindent megtett érte, hogy az autó ne érhesse el megérdemelt sikereit.
A kocsi használóinak nem volt választása – autójuk a zúzdába került. Pedig semmi baj nem volt a járgánnyal, az tökéletesen működött, a sofőrök pedig elégedettek voltak. De a General Motors vezetősége 2003 végén ennek ellenére is úgy döntött, hogy az elektromos autó kifejlesztése zsákutca volt, és az EV1-projekt sosem válhat nyereségessé.
Pedig hát az EV1 igazi úttörő volt, megannyi technikai megoldása bő egy évtizeddel előzte meg az autóipar tempóját.
Már 1996-ban regeneratív fékezést használt, keréknyomásszenzorok dolgoztak benne, és indukciós töltéssel működött – akkor e kifejezések érthetetlenek voltak, ma pedig általánosan ismert részét képezik az elektromos autók egyre népszerűbb világának. A puszta technológiai előrelépéseken túl az EV1 más tekintetben is jól sikerült design volt, így használói imádták az autót. Motorja olyan halk volt, hogy városi tempó mellett hallani sem lehetett, töltése mind otthon, mind a munkaidő során egyszerű volt, no és persze jóval olcsóbb is, még az akkori amerikai benzináraknál is.
Külső nyomás
Sajnos a General Motors sosem adta meg az igazi esélyt autójának – az EV1 például sosem volt kapható a szalonokban, kizárólag lízingelni lehetett. Amikor a gyár 2003-ban visszarendelte mind az 1117 forgalomban levő autóját, a felhasználók felháborodtak a döntésen, még néhány kisebb tiltakozó akciót is szerveztek. De hiába ez, és hiába az ajánlatok arról, hogy a lízingelők áron felül kivásárolnák autóikat, a General Motors nem engedett, és „újrahasznosítás” céljára tényleg visszavették az összes példányt.
De miért volt arra szükség, hogy egy népszerű terméket a gyártó akár jogi lépéseket is kilátásba helyezve visszavegyen az elégedett felhasználóktól?
Hivatalosan az volt a gyár indoka, hogy egyszerűen túl kevés EV1 volt forgalomban, így az azok fenntartására létrehozott infrastruktúra fenntarthatatlanná vált. Ez persze csak a nyilvános ok volt: az olajipari lobbi ugyanis igen kemény nyomást helyezett a gyártóra, rengeteg eszközt bevetve az e-autók népszerűsítése ellen. A Los Angeles Times tényfeltáró cikke szerint az olajlobbi fizetett résztvevőkkel még hamis civil tiltakozó mozgalmat is elindított a „környezetszennyező” töltőállomások telepítése ellen. Nem mindenki adta be azonban ilyen könnyen a derekát:
Elon Musk sokat tanulmányozta az EV1 bukását, illetve buktatását, és a Tesla Roadster nemcsak technológiai szempontból tanult attól, de a marketing, a terjesztés, az üzleti megoldások terén is rendkívül hasznosnak bizonyult számára az EV1 története.
