Egy ezzel foglalkozó enciklopédia gyűjtése szerint az emberiség már közel 9000 programozási nyelvet alkotott. Ezek jelentős részét persze ma már a kutya sem használja, sőt, nem egy direkt úgy lett megírva, hogy alkotóján túl más számára ne nagyon legyen befogadható.
Akkor sem lesz teljesen egyértelmű a helyzet, ha csak a legnépszerűbb, tényleg világszerte használt nyelveket tekintjük át – bár minden programozónak van véleménye arról, hogy melyik a legjobb nyelv (hát még arról, hogy melyik a legrosszabb!), valójában már a kérdéssel is gond van. Még az általános munkára tervezett nyelvek sem jók mindenre, a specializáltak pedig ritkán jók egynél több feladatra. Ha egy nyelven nagyszerűen lehet mobilos applikációkat programozni, az gyakorlatilag használhatatlan lesz akkor, ha felhőtárhelyek automatikus skálázását, vagy mondjuk weboldalakról automatikusan adatokat gyűjtő szoftver létrehozását akarnánk megoldani vele. Így aztán az alábbi lista sem azt akarja megmutatni, hogy melyek a legjobb programozási nyelvek, hanem inkább azt, hogy melyek a ma legnépszerűbbek és legjobban támogatottak – illetve, hogy azok milyen fejlesztési területen hasznosak leginkább.
1. C#: A Windows jó barátja
Viszonylag fiatal, objektumorientált nyelvről van szó, amit a Microsoft egy, a Sun Microsystemsszel folytatott per következményeként fejlesztett ki, mégpedig azért, hogy legyen egy saját nyelvük a Java ellen/mellett. Mivel a programozási nyelv a .NET keretrendszer támogatását szolgálja, elsősorban Windows-környezetű alkalmazások és szolgáltatások létrehozásánál hasznos. A Microsoft XNA nevű játékfejlesztési eszközei is a C# nyelvet használják. Ennek köszönhetően a nyelv ismeretével kiválóak a programozó elhelyezkedési lehetőségei. (A nyelv nevének kiejtése angolul c-sharp, magyarul cisz.)
2. C++: Mély víz, csak úszóknak!
Az akkor kis túlzással mindenható C nyelv először 1985-ben kiadott bővítményéről van szó, amely aztán hamar felnőtt elődje szintjére. Robusztussága miatt a tényleg összetett szoftverrendszerek megírásában hasznos – ez jelenthet teljes operációs rendszereket vagy böngészőket is. Bár természetesen ezek a programok nem egyetlen nyelvet használnak, a rendszerek magját általában a C++ adja – a YouTube-nál például a videók feldolgozását végzi. Sokszor a C mellett használva a leghatékonyabb, a MySQL, a Chrome böngésző, vagy épp a Microsoft oldaláról a Windows és az Office is, ezekre alapul. A C++ szintén elengedhetetlen a csúcskategóriás videójátékok elkészítésében.
3. Go: A Google saját nyelve
Ahogy előbb-utóbb minden szoftveripari óriás létrehozza saját programnyelvét, úgy ezt a Google is megtette 2009-ben. Ennek tudatában már nem okozhat meglepetést, hogy ez elsődlegesen webes szolgáltatások létrehozásában működik jól, és ezek közül is igen sok olyanban, melyekről a legtöbben még csak nem is hallottak, de nélkülük a mai modern internet gyakorlatilag összeomlana. A Google saját eszközein túl a legtöbb felhőszolgáltatás gerincét is a Go adja, de adatbázis-kezelőkben (például a MongoDB-ben) és sok globális szerverrendszerben is ez dolgozik.
4. Java: Egy kód mindenhova
A Java fő vonzereje mindig is az volt, hogy az abban megírt kód minden támogatott platformon további finomítás nélkül is tökéletesen futott. Ennek, no meg könnyű tanulhatóságának köszönhetően a Java ma is a legnépszerűbb programozási nyelvek közt van, ennek köszönhetően pedig millió eltérő desktop- és webes programban találkozhattunk vele. A Minecraft egyik verziója például mind a mai napig erre épül, de a Blu-ray-lejátszóktól a SIM-kártyákon át a Google Docs szolgáltatásig rengeteg helyen ezt használják.
5. JavaScript: Meta, Netflix és mindenki más is
Nem túlzás, hogy a JavaScript a world wide web egyik alappillére: egy 2022-es felmérés szerint a weboldalak kliensoldalainak 98%-a használ JavaScriptet, ha máshogy nem, hát valamelyik könyvtárán keresztül. Ma minden böngészőben dolgozik dedikált JavaScript-motor, hogy hibátlanul tudják kezelni az ezzel készült tartalmakat – de a Netflix is jelentős részben épül erre a nyelvre.
Amikor a Meta (Facebook) távolodni akart a HTML-nyelvtől, elsősorban a JavaScriptet használva létrehozták a React keretrendszert, ami a mai napig a cég szolgáltatásait működteti.
6. PHP: Szinte kötelező
Ha a JavaScript a weboldalak kliensoldali részénél kulcsfontosságú, hát a PHP-re ugyanez igaz, épp csak szerveroldalról – egy idén januári statisztika szerint a weboldalak közel 78%-a támaszkodik erre valamilyen szinten. Annak, aki webes fejlesztő szeretne lenni, kis túlzással kötelező a PHP (legalább) alapjait elsajátítania. Bár az igazán komplex weboldalak elkészítésére talán nem ez a legoptimálisabb választás, a Wikipédia, a Flickr és a Tumblr is erre épül – sőt, amíg ki nem nőtték, a Facebook alapjául is a PHP szolgált.
7. Python: A 3. legnépszerűbb
A Python egy általános célú, magas szintű programozási nyelv, amelynek népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 2022-ben az amerikai munkáltatók között a harmadik legnépszerűbb nyelv volt. A Python kiválóan alkalmas weboldalak és webalkalmazások létrehozásához (a Facebook mai kódbázisának 21%-a íródott e nyelvben), keretrendszerei, mint például a Django is, pedig az igazán komplex webes applikációk (mint például a Spotify vagy az Instagram egyes részei) elkészítésében hasznosak. Ezen felül a gépi tanulás és az adattudományok szoftvereit is legfőképp a Python biztosítja, köszönhetően a kifejezetten erre készült könyvtárainak és keretrendszereinek – a ChatGPT kifejlesztéséhez például a Pytorch nyújtott kulcsfontosságú támogatást.
Ha még ez sem lenne elég, a tudományos témájú programozás is sok esetben e nyelvet választja – a NASA például Pythonban készítette el a rendszert, amely feldolgozza a James Webb űrteleszkóp által hazaküldött adatokat.
8. Ruby: GitHub és Airbnb
A kifejezetten az egyszerű felépítésre koncentráló, relatíve könnyen tanulható Ruby, illetve annak Ruby on Rails nevű keretrendszere elsősorban weboldalak és webes alkalmazások fejlesztésére optimális. Főleg a modern, a közösségi hálózatok néhány funkcióját is átvevő, általában az első pillanattól kezdve társapplikációval rendelkező szolgáltatások használják ki képességeit – többek közt a GitHub, az Airbnb, a Goodreads és a Kickstarter is a Ruby használatával jött létre.
9. SQL: Unalmas aranybánya
A sok általános célú programozási nyelvvel ellentétben az SQL kifejezetten egy célra alkalmas: ez az adatbázis-kezelő rendszerek lekérdezési nyelve. Ez talán nem hangzik izgalmas dolognak, de mivel az egész digitális világ adatbázisokra épül, az SQL is nélkülözhetetlen építőköve a modern internetnek, az adatelemzésnek, a big data alapú kutatásoknak.
A nyelvet és annak logikáját jól ismerő programozók iránt nagy a kereslet, de ez nem feltétlenül az a nyelv, amit a „könnyen tanulható” jelzővel illethetünk.
10. Swift: Az Apple üdvöskéje
Természetesen az Apple is rendelkezik egy saját programozási nyelvvel, programozási környezettel – ez volt régen az Objective-C, ma pedig ennek utódja, a sokkal modernebb, már az iPhone-korszakra készült Swift. Ma már a Swift a Linux, a Windows és az Android platformokat is támogatja, fejlesztése pedig sokkal gyorsabb tempójú, mint a legtöbb hasonlóan elterjedt nyelvé. Az Apple saját alkalmazásain túl a Swift szinte minden olyan szolgáltatásnak és webes applikációnak is részét képezi, amelyik natív módon támogatja az Apple hardvereit – így aztán a Facebooktól a Twitterig, a LinkedIntől a Slackig mindenhol megtalálhatók ennek nyomai.
Végre megfizethető áron is lehet kapni erős videókártyát: Az aktuális CHIP magazin bemutatója ide klikkelve érhető el.
Hasznos linkek: 14 és 41 évesen is lehet belőled
