A baktériumok egysejtű élőlények, de nincs sejtmagjuk és más, membránnal határolt sejtszervecskéjük. Lehetnek gömbszerűek (coccusok), pálcikaszerűek (bacillusok), csavartak (spirillum) és más alakúak is. Méretük néhány mikrométernyi (egy mikrométer a méter milliomodrészét jelenti). Vannak olyanok, amelyeknek nagy hasznát vesszük, közéjük tartoznak például bélflóránk baktériumai, de jócskán akadnak köztük parazita kórokozók is. Az utóbbiak növényekben, állatokban és az emberi szervezetben is komoly elváltozásokat okozhatnak. Bakteriális fertőzés áll egyebek között a szalmonellózis, a tuberkulózis, a skarlát, a diftéria, a szifilisz hátterében. A baktériumok ellenszerei az antibiotikumok.
Arról, hogy a vírusok élőlények-e vagy sem, még ma is folyik a vita. Nincsenek sejtjeik, nincs saját anyagcseréjük, gazdasejt nélkül szaporodni sem képesek. Van viszont örökítőanyaguk és képesek mutálódni. Formájukat és méretüket illetően igen változatosak. Jellemzően 20 és 300 nanométer közöttiek (egy nanométer a méter egymilliárdod része), tehát a baktériumok többnyire monstrumok hozzájuk képest. Általában nagyobb a méretkülönbség köztük, mint az emberé egy hangyához viszonyítva.
A különféle vírusok megfertőzhetnek embert, állatokat, növényeket, gombákat és egysejtűeket. Akár baktériumnak is lehet vírusos fertőzése. Nagy részük károsítja, vagy akár el is pusztítja a gazdasejtet. A humán vírusfertőzések okozzák például a náthát, az influenzát, a herpeszt, a szemölcsöt, a hepatitiszt, a bárányhimlőt, az AIDS-et.
