Mutatjuk, hogy mi a különbség a baktériumok és a ví­rusok között

A hétköznapokban gyakran baciként emlegetjük, és általában kórokozóként tartjuk számon a baktériumokat és a ví­rusokat. Pedig a kép ennél sokkal árnyaltabb!

A baktériumok egysejtű élőlények, de nincs sejtmagjuk és más, membránnal határolt sejtszervecskéjük. Lehetnek gömbszerűek (coccusok), pálcikaszerűek (bacillusok), csavartak (spirillum) és más alakúak is. Méretük néhány mikrométernyi (egy mikrométer a méter milliomodrészét jelenti). Vannak olyanok, amelyeknek nagy hasznát vesszük, közéjük tartoznak például bélflóránk baktériumai, de jócskán akadnak köztük parazita kórokozók is. Az utóbbiak növényekben, állatokban és az emberi szervezetben is komoly elváltozásokat okozhatnak. Bakteriális fertőzés áll egyebek között a szalmonellózis, a tuberkulózis, a skarlát, a diftéria, a szifilisz hátterében. A baktériumok ellenszerei az antibiotikumok.

Arról, hogy a ví­rusok élőlények-e vagy sem, még ma is folyik a vita. Nincsenek sejtjeik, nincs saját anyagcseréjük, gazdasejt nélkül szaporodni sem képesek. Van viszont örökí­tőanyaguk és képesek mutálódni. Formájukat és méretüket illetően igen változatosak. Jellemzően 20 és 300 nanométer közöttiek (egy nanométer a méter egymilliárdod része), tehát a baktériumok többnyire monstrumok hozzájuk képest. íltalában nagyobb a méretkülönbség köztük, mint az emberé egy hangyához viszonyí­tva.

A különféle ví­rusok megfertőzhetnek embert, állatokat, növényeket, gombákat és egysejtűeket. Akár baktériumnak is lehet ví­rusos fertőzése. Nagy részük károsí­tja, vagy akár el is pusztí­tja a gazdasejtet. A humán ví­rusfertőzések okozzák például a náthát, az influenzát, a herpeszt, a szemölcsöt, a hepatitiszt, a bárányhimlőt, az AIDS-et.