Hová tűntek a videokártyák?

A nyár szenzációja, hogy szinte lehetetlen normális áron VGA-kártyákhoz jutni – a meglepő jelenség mögött nem a gyártók hibája vagy a gamerek állnak, hanem a Bitcoin kistestvére, az új szupervaluta, az Ethereum.

Az AMD közép- és felsőkategóriás kártyái már hetekkel ezelőtt elfogytak, az Nvidiánál egy fokkal jobb a helyzet, de ők sem számoltak azzal, ami most történik. Az a néhány bolt, ahol maradt még pár darab, átlagosan 30-40 százalékkal drágábban kínálja a kártyáit. A használt piac is azonnal reagált: jelenleg a népszerű modellekért már több pénzt kérnek, mint, amennyibe hónapokkal ezelőtt újonnan kerültek.

Hová tűntek a kártyák? Nos a népszerű négy vagy több gigabájtos modelleket az új „cryptomining" őrülethez csatlakozó több tízezer bányász vásárolja fel folyamatosan. A júniusi közepi feltételekkel egy felsőkategóriás videokártya akár havi 40-50 ezer Ft bevételt is hozhat, ezért nem csoda, hogy – az év üzletét sejtve a dolog mögött – rengetegen ugrottak a lehetőségre (időközben ez az összeg a nagy robbanás miatt fokozatosan csökken – a szerk.).

A bányászoknak a VGA a termeléshez kell, ezért egész nap vadászhatnak a készletekre. Egy átlagos bányagéphez 6 GPU-t használnak, de már léteznek 8 GPU-t kezelő rendszerek is. Az építőik nyolcasával vásárolják fel a kártyákat, és magasabb árat is megadnak értük, hiszen minden nap, amíg a gép nem megy, kiesés nekik. Ellenben a 20-40 százalékos felár nem jelent komolyabb gondot, hiszen a jelenlegi állás szerint, a különbséget hetek alatt megkeresik.


Próbaképpen a múlt héten szerettünk volna néhány 8 GB-os 1070-es GeForce-ot vásárolni. Ehhez felhívtuk a hazai beszállítókat, bolthálózatokat – persze nem jártunk sikerrel. Egyelőre sehol nem tudták megmondani, hogy mikor jutnak új darabokhoz, az extrém kereslettel ők sem számoltak, a készleteik elfogytak, az új szállítmányokat pedig már külföldön szétkapkodják. Nemcsak az EU-ban, gyakorlatilag az egész világon percek alatt gazdára talál mindegy egyes újabb szállítmány.

Verhetelen Radeonok

Bányászgép építéséhez a legjobb választás a Radeon RX 480-as és 470-es család 4 illetve 8 GB-os verziói. Ezeket már jó ideje nem kapni – vagy legfeljebb csak elvétve, olyan irreális áron, amennyiért már nem éri meg bányászni velük. Aki nem tudott időben szerezni ezekből, az lecsapott az ár/érték arányban következő legjobb kártyára, az Nvidia 1070-eseire (a 8 GB-os kiadásokra). Ezek a Radeonoknál 10-15 százalékkal nagyobb teljesítményre képesek, viszont a beszerzési áruk jóval magasabb. Pár hét alatt ezeket is elkapkodták, ekkor került a sor a 1060-as és 1080-as chippel szerelt kártyák felvásárlására.

A bányászati lehetőség leegyszerűsítve

A Bitcoinról mindenki hallott már, arról viszont, hogy ezt bányászni is lehet, valószínűleg már kevesebben. Természetesen nem a Bitcoin az egyetlen, csupán az első online pénznem, ami a blockchain technológiára épül. Ugyanakkor a speciális célhardverek – ASIC-ok – elterjedése miatt a Bitcoint már régen nem éri meg GPU-val bányászni. A videokártyákat manapság egyéb alternatív kriptovaluták kinyeréséhez használják. A robbanást most a Bitcoin kistestvérének is hívott Ethereum idézte elő.

A bányászgépek ezeknek a kriptovalutáknak a hálózatára csatlakoznak rá, ahol a videokártyával a kapott adatcsomagokat dolgozzák fel, a hálózat pedig a számításokért cserébe alcoinokat ad. Ezért a VGA a legfontosabb eleme a rendszernek, valamint az alaplap, amelynek az egyetlen kiválasztási szempontja, hogy 6-8 GPU-t is csatlakoztathassanak rá. A többi alkatrész szinte lényegtelen, elég egy kétmagos Celeron, 4 GB memória és egy SSD. Természetesen minél erősebb és jobb GPU-kkal van megpakolva a konfiguráció, annál gyorsabban tudja az adatokat feldolgozni, azaz bányászni.

Egy 6 GPU-s gép napi 24 óra futás mellett (számoljunk 180MH/s-es teljesítménnyel) júniusban még képes volt akár havi 966 dollár bevételt (260 ezer Ft-ot) is kitermelni a legújabb digitális olaj, az Ethereum hálózatára csatlakozva – azóta ez az összeg gyakorlatilag megfeleződött. (Az okokról lejjebb írunk - a szerk.). Amit kapunk, az a Bitcoinhoz hasonló online fizetőeszköz, amit azonnal át is tudunk váltani dollárra vagy euróra. Természetesen ennek az üzletnek számos buktatója van, de aki időben lépett és képes meglovagolni a jelenlegi hullámot, az mindaddig profitálhat belőle amíg a digitális valuta tartja, vagy éppen növeli a jelenlegi, 280-320 dolláros árfolyamát.

Mikor áll végre helyre a piac?

A VGA gyártók már bejelentették a külön bányászatra fejlesztett videokártyáikat. Ezek egy része még videokimenttel sem rendelkezik majd, egyetlen célra lesznek hivatottak: napi 24 órában, optimalizált fogyasztás mellett a lehető legnagyobb sebességgel bányászni. Szeptemberre várhatóan már a boltokban lesznek ezek az új generációs kártyák, miközben új alaplapok is érkeznek, amelyek már 14 GPU-t kezelnek.

Remélhetőleg így hamarosan visszaáll a világ rendje. A bányászok megkapják a saját videokártyáikat, amikre, ha megfelelő mennyiségben és ár/érték aránnyal érkeznek a piacra, várhatóan tömegesen állnak át. Ezzel egycsapásra elérhetőek lesznek a most elkapkodott VGA-k – csak az a kérdés megéri-e megvenni azokat a kártyákat, amik addig napi 24 órában dolgoztak teljes teljesítményen.

CHIP Tipp: az új, bányászatra szánt modellek megjelenéséig a kártyák folyamatosan drágulhatnak, így jelenleg senkinek nem érdemes VGA-t vennie, hacsak nem egy lerobbantat kell pótolnia, mivel az árak teljesen kiszámíthatatlanok.

A bányászok élete nem csak játék és mese

Mielőtt a család minden megtakarítását – beleértve a gyerek malacperselyének tartalmát is – digitális bányagépekké konvertálnánk, több tényezőt is érdemes figyelembe venni. A kriptovaluták bányászatának két fő kockázata van.

A rendszer számára kölcsönadott számítási kapacitásért kapott fizetségünket az adott kriptopénzben kapjuk. Így jelentős árfolyamkockázatnak vagyunk kitéve, mivel ezek a virtuális fizetőeszközök meglehetősen hektikus mozgásokat képesek produkálni viszonylag rövid idő alatt is. (Például az Ethereum egy hónap alatt volt 400 és 230 USD is.) Emiatt lehet, hogy az általunk éppen bányászott valuta pillanatnyilag profitábilisnak tűnik, de mire átváltanánk dollárra vagy euróra, már jóval kevesebbet fog érni.

A másik fő kockázat, hogy a számítási kapacitásért nem mindig ugyanannyi fizetséget kapunk, hanem jellemzően egyre kevesebbet. Minél többen szállnak be a játékba, minél többen bányásznak, annál kevesebb jut egy felhasználónak, azaz egyre többet kell járatni a gépet ugyanakkora bevételért. Ez az arány eljuthat egy olyan pontra, hogy már az elfogyasztott áram árát sem termeli meg az adott gép.

További megfontolandó tényező még, hogy a bányászat a GPU-kat folyamatosan teljes terhelésen járatja, emiatt azok a normál használatnál jóval gyorsabban öregszenek, nagyobb a meghibásodás veszélye. A nagy terhelés nagy hőtermeléssel és viszonylag nagy ventilátorzajjal jár. Egy 6-8 GPU-val telepakolt bányászgép 1KW-ot is elfogyaszthat, ami olyan mintha folyamatosan bekapcsolva tartanánk egy közepes hősugárzót az adott helységben.